Településünk történelme
Tárnokréti Győr-Moson-Sopron vármegye egyik kis múltú, de történelmileg régre visszanyúló települése, amely a Kisalföldön, a Hanság peremén, a Rábca folyó közelében fekszik. A település története több mint nyolcszáz évre tekint vissza.
A középkori kezdetek
A települést a középkorban Réti néven ismerték. A név a környező vizes rétekre és mocsaras területekre utal, amelyek meghatározták a vidék arculatát. A falu már a 13. század elején létezett: 1210-ben II. András király birtokadományt adott a területből Poth nádornak. Nem sokkal később a település a győri várhoz tartozó várjobbágyfalu volt
A 13. század közepén a birtok a Mórichidai premontrei prépostság tulajdonába került, majd később több nemesi család, például a Poky család és az Ostffyak is birtokolták.
A név eredete
A település mai neve 1908-ban alakult ki. Ekkor kapta a „Tárnok” előnevet, amely arra utal, hogy a terület egykor királyi tárnokok – a királyi udvar gazdasági tisztviselőinek – földje volt. A „Réti” elnevezés pedig a környező rétekre utal.
Újkori fejlődés
A település lakói évszázadokon keresztül főként mezőgazdaságból éltek. A termékeny réti talaj és a környező vízfolyások kedvező feltételeket biztosítottak a gabonatermesztéshez és az állattartáshoz. A falu fejlődését a Hanság és a Rábca közelsége, valamint a vízrendezési munkálatok is befolyásolták.
A 18. században épült a település evangélikus temploma, amely ma is a falu egyik meghatározó épülete. A település hosszú ideig kis lélekszámú agrárfalu maradt.
Napjainkban Tárnokréti egy nyugodt, kis lélekszámú község a Csornai járásban. A település megőrizte falusias jellegét, miközben a környező természeti környezet és a helyi közösség hagyományai ma is meghatározzák mindennapjait.
