A képviselő-testület működése
A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a polgármester megítélése szerint szükség van.
A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.
A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
A meghívóhoz lehetőleg mellékelni kell az előterjesztéseket.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt öt nappal ki kell küldeni. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
- képviselőknek,
- jegyzőnek,
- nem állandó meghívottaknak:
- előterjesztőknek,
- akiket az ülés összehívója megjelöl.
- akinek a meghívását valamely napirend tárgyalásához egy külön jogszabály előírja
A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések lehetőség szerinti csatolása mellett történhet. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.
A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) az illetékes országgyűlési képviselőt.
Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt
a) akit az önkormányzat valamely rendelete megjelöl,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.
A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, illetve meghívó közzététele a falu-tv. képújságon.
A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.
A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 3 fő jelen van.
Ha legalább 6 képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása és
- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig
A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 6 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a jogszabályban meghatározott ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.
A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt egy nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
Előterjesztés
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással. A képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
Határozati javaslat
A határozati javaslat az írásos, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
- a határozat végrehajtásának időpontja.
A képviselő-testület döntései:
- határozat,
- rendelet.
A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. évi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a jegyző hivatali helyiségében történő közszemlére tétel.
Az önkormányzati rendeletet ismertetni lehet:
- a helyi televízióban való közzététellel,
- könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A jegyzőkönyv
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyének és időpontjának a pontos megnevezését, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a lakosság köréből megjelentek számát, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntések szó szerinti szövegét.
Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület valamely tagjának írásos kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak, illetve nem vettek részt a szavazásban.
A választópolgárok – a zárt ülés kivételével –a betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A jegyző nyilvános ülés jegyzőkönyvének és mellékleteinek egy példányát megküldi a községi könyvtárnak azért, hogy a választópolgárok a betekintési jogukkal ott tudjanak élni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
A képviselő-testület feloszlása
A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően.
