Navigation: Település                                                                                              
Gyorsmenü

 

Rendelettár
Ggazdaság

Tárnokréti község gazdasági helyzete

A FALU GAZDASÁGI HELYZETE

Tárnokréti gazdasági helyzete

Régebben a munkaképes lakosság nagy része Győrbe járt dolgozni, de mellette még háztáji gazdálkodást is folytatott. Az 1970-es évektől fokozott hanyatlásnak indult a község, nőtt a fiatalok elvándorlása. A lakosság száma rohamosan csökkent, az településen maradtak jelentős része nyugdíjas, a falu nagy mértékben elöregedett. Megszűnt a termelőszövetkezet.

 


Falu részlet (ilyen volt)
 


A rendszerváltás után az önkormányzat a falu fejlesztésébe, szépítésébe fogott.
Már a fiatalok sem adják el a régi szülői házat, hanem hétvégi házként használják. Néhány osztrák család is vásárolt házat az utóbbi években. és Ami nagyon örvendetes, hogy az utóbbi években több fiatal pár telepedett le falunkban.

 


Falu részlet (ilyen lett)

 


Jelenleg a lakosság száma 209 fő, a falu statisztikailag a Csornai kistérséghez tartozik.
1988-ban vezetékes ivóvízhez jutott a település. 1991-ben elkészült a Tárnokrétit Lébénnyel összekötő 7,8 km hosszú aszfaltos út, ezáltal csökkent a falu elzártsága. 1995-ben megszűntették az iskolát, két év múlva pedig az  óvodát is. Azóta a településnek oktatási intézménye nincsen, a gyerekek Bősárkányba járnak.
Az elmúlt években már néhány – nem csak mezőgazdasági jellegű – vállalkozás is működik a településen, felcsillantva ezzel a munkahelyteremtés és a fejlődés reményét.

 


Réti Pálinkaház

 

A Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén fekvő táj természeti szépsége, a háborítatlan, nyugodt  környezet ideális hely a natur természetet kedvelők, a kikapcsolódásra vágyók számára.

 


 

Beruházások

JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK

     

Orvosi Rendelő felújítása 2009-2010.

   

Játszótér kialakítás

   
     
     

 

Tárnokréti Község Önkormányzatának 2011-2014 évekre vonatkozó

G A Z D A S Á G I P R O G R A M J A


Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 91. §-ában meghatározott kötelezettségének eleget téve a választási ciklusra vonatkozó gazdasági programját a következők szerint határozza meg:

Bevezető

Az Ötv. előírása értelmében a gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
E program keret jellegű, az elérendő célokat és a végrehajtásukhoz rendelhető eszközöket veszi számba. A program egy irányvonal, amely a gazdasági, közigazgatási, ágazati jogszabályi változásoknak megfelelően bővülhet, alakulhat. A program fő gerincét az Ötv.- ben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok alkotják, kiegészítve az önként vállalt feladatokkal. A programnak nem célja az elkövetkező négy év valamennyi feladatának tételes felsorolása. Nem biztos, hogy a programban szereplő feladatok teljes mértékben megvalósításra kerülnek, mint ahogy az sem, hogy nem valósul meg olyan feladat, amely nem szerepel a programban. Az elvégzendő feladatok megvalósítását a jogszabályi környezet, a pénzügyi lehetőségek, illetve a település lakóinak akarata nagyban befolyásolhatja.
A program három fő részből áll:
- helyzetértékelés,
- program – a célok meghatározása,
- eszközrendszer – a célok elérése érdekében.

I. Helyzetértékelés

Önkormányzat vagyoni helyzete:
Az önkormányzat vagyoni helyzetéről, a vagyon értékéről, összetételéről pontos információ áll rendelkezésre a vagyonkataszternek köszönhetően. Az önkormányzat vagyonrendelete szabályozza a vagyon hasznosításának módját, a döntések meghozatala ennek megfelelően történik.
Az ingatlanvagyon tekintetében elmondható, hogy az alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanok közül a közösségi ház jó állapotban van, bár kisebb felújításokra, karbantartásokra szükség van. Az orvosi rendelő felújítása megtörtént, így a települése kapott egy korszerű rendelőt. A tájháznak megvásárolt ingatlan felújításra szorul. A faluképet nagy mértékben javította a dísztér és játszótér kialakítása.

Önkormányzat költségvetési pozíciói:
Az önkormányzat évek óta folyamatosan romló költségvetési pozíciók mellett gazdálkodik. A költségvetésben egyre nagyobb szerepe van a saját bevételeknek (helyi adók) és a pályázati pénzeknek. Az állami támogatás egyre kevesebb. Az önkormányzat a közösségi ház felújítására 5.505 eFt célhitelt vett fel. Az ezzel kapcsolatos összes kamatköltséget az állam a közkincs programon keresztül megtéríti. Egyéb hitel felvételére szerencsére nem volt szükség.
A pályázati támogatások nagyon fontos szerepet játszanak a fejlesztések terén.
A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva van. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos gazdálkodásra.

Önkormányzati feladatok ellátása:
A feladatellátás jogi szabályozását és fő tartalmi irányait az önkormányzati rendeletek tartalmazzák. Az infrastruktúra terén látványos előrelépés történt az önálló önkormányzat megalakulása óta. Kiépült a gáz és a telefonhálózat. A szennyvízkezelés megvalósítása sajnos még várat magára. A vízjogi engedélyezési eljárás már elindult. Korszerűsítésre került a közvilágítási rendszer. Az önkormányzati utak felújítása folyamatosan történt.

II. Program, fejlesztési elképzelések

Településfejlesztés- és rendezés:
A település a tavalyi pályázati támogatásnak köszönhetően rendelkezik szabványos játszótérrel, melynek esetleges bővítése, a körülötte lévő park szépítése lehet egyik célja az önkormányzatnak.
Fontos cél építési telkek kialakítása a településen.
Fontos feladat az önkormányzat tulajdonában lévő épületek folyamatos karbantartása (pl. kultúrház külső faburkolatának felújítása), tájház felújítása.

Környezet- és természetvédelem:
A Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Projekt keretében a településen szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítására kerül sor. Fontos feladat a Projekt keretében a hulladékgazdálkodás továbbfejlesztése.
A szolgáltatóval együttműködve át kell térnünk a szelektív hulladékgyűjtésre, és az elszállított hulladékmennyiség utáni díjfizetésre.
Fontos feladat a parkok és közterületek folyamatos rendben tartása, szépítése. Folyamatos figyelmet kell fordítani a parlagfű mentesítésre, a közterületi fák vágására, pótlására, virágosításra.

Ivóvízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés:
A szennyvízkezelés megvalósítása nagyon fontos feladat. Az elvi vízjogi engedélyek elkészítését követően – amennyiben a település pályázni tud – a szennyvízkezelési rendszert ki kell építeni.
Meg kell valósítani a csapadékvíz elvezetést, az árkok és átereszek tisztántartásával, felújításával. A belterületi vízrendezésre vonatkozóan először az erre vonatkozó terveket kell elkészíttetni.

Közlekedés, helyi közutak, járdák fenntartása:
A helyi közutak felújítását folytatni szükséges. Elsősorban a külterületi utak karbantartása, felújítása a legfontosabb.
A járdák felújítására nagyobb figyelmet kell fordítani.
Fontos feladat a településen a temetőhöz vezető kerékpárút kiépítése.
Továbbra is gondot kell fordítani a közutak, buszvárók tisztántartására és a hóeltakarításra.
A tervek között szerepel egy kerékpártároló és vizesblokk kialakítása a tájház udvarán.

Köztemető fenntartás:
Fontos feladat a temetőben a ravatalozó felújítása, melyre vonatkozóan a tervek rendelkezésre állnak. Fontos feladat még egy halotthűtő beszerzése, valamint illemhely kialakítása.

Helyi egyesületek, civil szervezetek:
Fontos a helyi egyesületekkel, civil szervezetekkel az együttműködés. Az összefogással a falu fejlesztésében is nagyobb előrelépéseket érhetünk el (pl. pályázatok terén: lásd játszótér kialakítása), ezen kívül a rendezvények megszervezésében is nagy segítséget jelenthetnek a civil szervezetek.

Közoktatás:
A településen nem működik iskola, óvoda. A legfőbb cél az, hogy a településen élő gyermekek szállítása a közoktatási intézményekbe megoldott legyen, ebben a falugondnoki szolgálatnak a továbbiakban is részt kell vennie.
Közművelődés:
A község évente egy falunapot, 4 évente apák napját rendez, ezeken kívül idősek napját is megszervezi, valamint Mikulás-ünnepséget és karácsonyi ünnepséget is szervez. A lehetőségekhez mérten törekedni kell további különböző programok, kulturális rendezvények szervezésére.
Fontos feladat a hagyományőrzés, melynek keretében cél a néptáncoktatás bevezetése.
Továbbra is fontos feladat a könyvtár és internetszoba működtetése.

Szociális ellátás:
A falugondnoki szolgálat működtetése nagyon nagy segítség a település lakossága számára. Továbbra is szükséges a szolgálat fenntartása. Egyéb szociális szolgáltatások biztosítása társulási formában működik. Ezt a magasabb állami finanszírozás érdekében továbbra is fenn kell tartani.

Munkahelyteremtés:
A rendezési tervben ipari területek kialakítására kerül sor. Vállalkozásokat kell a településre csábítani, annak érdekében, hogy munkahelyeket lehessen teremteni, bár szerencsére a településen nem túl nagy a munkanélküliek aránya.
Ezen kívül fontos feladat közmunkások foglalkoztatása.

Adópolitikai célkitűzések:
A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. Emelni kell a telekadó összegét.

Idegenforgalom:
Ki kell használni a település elhelyezkedését, a Fertő-Hanság Nemzeti Park közelségét.
Biztosítani kell a tájház folyamatos látogatottságát.
Programokat kell szervezni az idegenforgalmi lehetőségek bővítése érdekében.
Mindezekhez együtt kell működni a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, a településen élő vállalkozókkal, civil szervezetekkel.

Eszközrendszer

A kitűzött célok eléréséhez forrásokra van szükség. Mind a működés, mind a fejlesztés terén előrelépést fogalmaz meg a program. A minőségi megújuláshoz szükséges pénz és külső támogatás csak stabil költségvetés mellett biztosítható. Továbbra is keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a bevétel növelését, illetve minőségromlás nélküli kiadáscsökkenést eredményeznek. Egyre nagyobb jelentősége van a pályázati forrásoknak. Törekedni kell arra, hogy minél több pályázatot nyújtson be az önkormányzat a különböző feladatok megvalósítására.
Együtt kell működni szomszédos településekkel, civil szervezetekkel egyes feladatok hatékonyabb megvalósítása érdekében.

Záradék

Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gazdasági Programot 9/2011.(IV.28.) számú határozatával elfogadta.


Tárnokréti, 2011. április 28.
Jankovits Ferencné
polgármester

 

 

 

Tárnokréti képekben


800 éves évforduló

 

Körjegyzőség